Rengeteg képet láttam már az interneten , és már akkor is lenyűgözött a látvány , nem tudtam elképzelni hogy egyszer élőben is láthatok ilyet. Szerintem mindannyiunknak ismerős a kép :)
Ha máshogy nem is , így valószínűleg. :)
Vagy Disney ? :D
Nos a valóságban is pont olyan szép , és eszméletlen látvány , amikor több ezer lámpás vág neki az éjszakai égboltnak. Mint megannyi csillag , és mind egy egy ember kívánságát viszi az égnek.
Ugyanis minden lampionra kívánságokat lehet felírni , és remélni , hogy teljesülnek.
Mikor megérkeztünk már igen éhesek voltunk , így mindenek előtt ettünk , ittunk :3
az égész kis település nem nagyobb pár lépésnél , 20 perc alatt teljesen be lehet járni , és közvetlenül a sínek mellett fekszik, így amikor jön a vonat mindenki félreugrik" :D
HA ÉTEL! itt már nagyon éhes voltam , és nagyon finom virslit csináltak , amit ilyen kis pálcikákra tűztek föl az íze kicsit édesebb volt mint az otthoninak :)
( ez volt a kedvenc íz" amit felfedeztem Taiwanon , a kék szőlős gumicukor , a kék szőlős üdítő , fagyi stb )
KÉK SZŐLŐ függő lettem. OAO
A kis boltok mellett elsétálva amikor fotóztam mindenki mosolygott , olyan aranyosak voltak , vagy csak nem láttak még szőke embert :D haha~
Aztán ahogy sétáltunk én épp fotóztam , láttam hogy Yang leállt egy lánnyal beszélgetni kicsit előrébb , azt hittem ismerősök , de kiderült hogy a lány egy lampion árus , és lehet díszíteni meg felengedni lampiont olyan 3000-4000 Ft ért , szóval vett nekem egyet
Persze nagyon meghatódtam tőle. Megkaptuk a kis lampiont és elkezdhettük kidekorálni :3 Én rajzoltam ő meg nagyon szépen írt rá ~ persze rajzolni nehéz volt rá mivel az ecset nem sima ecset volt hanem olyan amit a kínai karakterek kalligrafálásához használnak , így igen csak vicces lett a rajz de , jól szórakoztunk és persze , megköszöntük a sorsnak hogy újra együtt lehetünk , és az örökkévalóságot kívántuk magunknak.
Majd a sínekről mint ahogy a többi ember , mi is fölengedtük , néztük ahogy repül és arra gondoltunk hogy ezt a percet sosem fogjuk elfelejteni , had szálljon valami jobb reményében , és váltsa valóra a kívánságainkat.
Aztán megtaláltam "A" boltot ! milliónyi mini lampion dobozolva !
Alig kaptam levegőt , ide oda ugráltam , mindegyiken más kis kívánság van ~ jó szerencse boldogság ilyesmik.
Ezeknek még saját világítása is volt :D
Nem láttam két egyformát mindegyik nagyon egyedinek nézett ki :3
Volt egy kis asztal ahol ha vettél képeslapot , különböző becsétekkel nyomhattál rá , persze a kis falu jellegzetes lampionjaihoz kötődő pecsétkék voltak. ( ezzel a későbbiekben más turisztikai látnivalóknál is találkoztunk ) Azért ezek tudják mitől döglik a turista :D szét pecsételtük magunkat!
Még megcsodáltam párat .
Aztán a virsli energiája kezdett elhagyni minket , így új élelem forrás után néztünk viszont már nem volt időnk megenni mert a vonat út igen hosszú volt visszafelé , és nem akartuk lekésni a vonatot így vettünk csirke mellet bundában , és meleg rament majd elindultunk vissza a falu elejére , az állomásra.
Yang megvette a jegyeket , én meg csak ültem mert úgy elfáradtam hogy már nem bírtam állni , és akkor jött a fekete leves ! majdnem másfél órát kellett volna állni a vonaton , mivel nem helyjegyet vettünk , végül nem bírtuk és a többi szerencsétlennel" a két vonat közötti kis helyen ( ázsiai módra ) kuporodtunk le , felváltva aludtunk egymás ölében . A vonat tolóajtaján keresztül láttam ahogy a nap megy le , és csak mentünk hegyek , folyók és városokon át , míg teljesen sötétlett és a távolban kirajzolódtak Taipei szikrázó neonfényei. Nagyon fáradtak voltunk majdnem este 9 volt mire hazavergődtünk.
Mindenek ellenére fantasztikus nap volt. Letusoltunk , még csöndben egymáshoz bújva az ágyban elmajszoltuk a csirkét , kicsit tévéztünk majd elaludtunk.
