TAICHUNG - CHIAYI

"Sausage Nightmare"

szegény templomocska

Másnap felkeltünk , a kis motelben összeszedelődzködtünk , majd reggeliztünk. Mivel az éttermük nem működött ezért a burger king-ből hoztak reggelit nekünk ( de menő ) , ahogy befejeztük a reggelit ,  bepakoltunk ismét a kocsiba és útnak indultunk. Taipei-ből az út 3-4 óra Yang városáig , így arra jutottunk hogy félúton Taichung-ban megállunk. Keresztül autókáztunk Taipei-en , néztem a hatalmasnál hatalmasabb felhőkarcolókat , tornyokat , amiken annyi volt a neon hogy magát az épületet alig lehetett látni. Fölöttünk hatalmas hidak keresztezték egymást bent a város közepén , a forgalom több szinten haladt. Taipei-ben az ember úgy érezheti mintha egy apró hangya lenne és felfelé nézne a fűszálak mentén , igen nehéz meglátni az eget. Nem lett a kedvenc városom többek között ezért sem. Az úton lefelé próbáltam rádió adókat keresni de annyi van , és mindegyiken csak a hírek mennek , zenét nehéz találni. Leginkább beszélgettünk , aludtam , játszottam Yang telefonján , majd végül elértünk egy kis autópálya melletti pihenőig ahol ittunk és haraptunk valamit , mosdó és a többi. Amikor kiszálltunk a kocsiból rekkenő meleg volt pont dél tájt. Ahogy indulnánk befelé , eszembe jutott hogy úristen a csomagom a hátsó ülésen díszeleg , Yang pénze a műszerfalon úgy 15 ezer Ft , az ő bőröndje a csomagtartóban a kis táskája pedig az első ülésen és nem zárta be az ajtót ~ Életbe lépett a megszokott belső security rendszerem , mondom én innen el nem mozdulok amíg a bőröndöm hátra nem kerül , a pénzt el nem teszed a műszerfalról , a táskád ki nem veszed , és az ajtót be nem zárod ! Mire majdhogynem gúnyosan ki lettem nevetve hogy ugyan kinek kellene ? ( gondolhatjátok hogy tömören milyen képet vághattam ) Szó szerint el kellett húznia , még lengettem a kezem az autó felé hogy , istenem most fogják elvinni az autót a tele cuccal ! Oda minden.. már megkönnyeztem , elbúcsúztam  eltemettem , lélekben mindent ami az autóban volt , sőt a nyitott ajtók miatt még a kocsira is keresztet vetettem . Mondtam Yangnak hogy jó hogy a kulcsot nem hagyja benne és írja ki a kocsira hogy "kinek kell ??"  ha gyalog megyünk Chiayi-ig akkor a hátán fog vinni mert ÉN SZÓLTAM ! Nagy nehezen bevonszolt az épületbe , mondjuk az utolsó pár lépésen már magamtól mentem mert , a pár perc izgalomtól úgy le izzadtam hogy mint a kis ászkák menekültem a hűvösre ~ a légkondi a második legjobb dolog a kék szőlő után ezt Taiwanon megtanultam.

A kis megálló 2 szintes volt , az alsó szinten egy kis élelmiszer bolt volt , meg mellette még pár ajándékbolt.
A felső szinten , étterem , ahol rengeteg hely volt , mi teljesen elvonultunk a folyosó legvégére , itt már csak műanyag székek és asztalok voltak. Odakint nagyon meleg volt úgyhogy lent a boltban vettünk is innivalót. A kedvencem a kis yoghurt ital , baby strawberry. ( későbbiekben lesz majd baby mango is )

Az apró nedű ~ <3

A teám és a csirkés chips amit vettünk. Yummy

 Taiwan gyönyörű szép , minden százszor zöldebb mint bárhol ahol eddig jártam , lehet a fények miatt de fantasztikus. ( az asztal mellett nyitva volt az ablak onnan fotóztam )

 Az a yakuza tekintet haha ~

Talán ha 30 percet időztünk , aztán ideje volt tovább menni. 

 Esküszöm amikor kiléptünk az ajtón alig mertem az autó irányába nézni , lelki szemeim előtt két gumi nyom látszott az aszfalton ahogy valaki megnyomta a padlógázt és elhajtott vele ~~ DE NEM ! OTT VOLT ! Úgy megörültem hogy megöleltem az autót rávetettem" magam a tetejére~ Mondjuk ezt nem kellett volna mivel majd 200 fokos volt a sötét autó a tűző napon így a mellkasom és a karjaim harmadfokú égési sérüléseket szereztek haha ~ Mindenesetre elindultunk Taichung-ba ami úgy 15 percre volt már csak.

 Nem tudtam mit fogunk ott csinálni , így eléggé izgatott lettem. Yang mondta hogy arra gondolt hogy van ott egy nagy bevásárló központ , és hogy vásárolgathatnék , körbenézünk ott vacsizunk és aztán újabb másfél órás út Chiayi-ba .Annyira megörültem , nem a vásárlás ( na jó de az is ) hanem inkább hogy annyira aranyos volt hogy mondta hogy vásárolgassak csak ~ ( Yang tudja hogy imádok vásárolni , ő pedig a legideálisabb ember vásárló társnak" ) Borzasztó nyugodt nem rohan , mindig megérdeklődi hogy mi az amit nézek éppen , jó meglátásai vannak , szeretem kikérni a véleményét ~ és lehet rá sok szatyrot akasztani ( haha na jó ez vicc volt ) ~ Azonban a kettőnk szótárában a NAGY mást jelent. Mert ez a bevásárló központ nem nagy volt ....hanem MONUMENTÁLIS !!! O A O ~ 22 emelet egy szint kb akkora mint itthon egy egész bevásárló központ ! Ahogy beléptünk Gucci Prada Chanel Lancome Dior stb. ~ ( halkan megjegyeztem hogy lehet hogy ez nem az én árkategóriám ) Aztán följebb mentünk egy szintet . Minden szinten más más volt m , 21 éveseknek való divat, férfiaknak való , műszaki cikk , cipő ! ( egy egész szint ) háztartás , kiegészítő ,. táska stb. A legfelső szintek különböző országoknak megfelelően voltak beépítve. Miután órákat vásároltunk / tam* Elhatároztuk hogy ideje enni ~ A japán szintet választottuk , ez annyit tesz hogy totál olyan érzése volt az embernek hogy valóban japán egyik utcáján sétál ! A kis tolóajtós házak , mind éttermek voltak , kihelyezett kis étlapokkal , ha nem lett volna a plafon és a kis exit tábla hát akkor megtévesztésig mint egy Kyoto-i utca. Ahogy sétáltunk rengetek ilyen kóstolós emberke osztogatott ilyen olyan ételt , hogy próbáljuk ki. Én kaptam egy virslit , aminek örültem mert egy ideje már kóvályogtunk Kyoto és Velence közt ( olasz rész is volt , gondolával , meg amerikai is ) minden esetre , másodpercek teltek el , és olyan , de olyan rosszul lettem !!! A virsli ilyen meleg , és édeskés volt , de az a roppanós virsli , nem ami puhára fő , ez egy kis pálcikára volt felszúrva....és nem gondoltam hogy ennyire gonosz lesz a dolog. A virslitől teljesen kibuktam , lelkileg viselt meg a dolog haha ~ Sajnos ezután már csak Yangnak volt kedve enni ~

Ezt a cukiságot a 21 éveseknek " való szinten fotóztam * 3*

víziló*

A Japán étterem belűröl

Sajnos , többek között a virsli miatt , mindenről az tehet nem sok képet csináltam itt bent napközben a vásárlás lekötötte az energiáimat , és most meg ez a virsli....

 Itt talán látható hogy nézett ki a kis utcácskák egyike 

Yang épp a menüt fürkészi.

 Mindenhol ilyen színes étlapok voltak kitéve , és ami még ennél is viccesebb volt , az ételeket előre meg lehetett nézni a kirakatban ugyanis ( nem tudom hogyan ) de a megfőzött kész étel olyan volt mint egy szobor , valamivel úgy tartósították hogy a vevő meg tudja nézni hogy milyen lesz amit kapni fog méret színek stb , hogy ne érje csalódás OwO nagyon furák ezek az ázsiaiak haha~

Mikor Yang megette amit választott , elindultunk mert innen még másfél óra volt az út Chiayiba. Én aludtam mert már sötét volt a város viszont eszméletlenül szépen volt kivilágítva.

Yang szépen levezetett Chiyai-ig , amikor lehajtottunk az autópályáról , felébredtem. Lehúztam az ablakot hogy jöjjön egy kis friss levegő , és az az isteni finom nyári est* érzése jött be rajta. Becsekkoltunk a hotelbe , ez jóval kissebb szoba volt mint a motel , de nagyon lakályos ..Kipakolni sem volt erőnk csak letusoltunk és pihi ~ <3