Mikor fölkeltem mégsem éreztem semmi félelmet a másnappal kapcsolatban . Kikászálódtam az ágyból , és fölkúsztam az ablakpárkányra , onnan néztem ahogy ébredezik a város. ( széles ablakpárkány volt ahova lehet ülni )
Nem gondoltam arra hogy holnap újra felülök a repülőre ami mint egy rabszállító, visz majd haza. Kint minden nyüzsgött, pezsgett , bár még kora reggel volt megannyi ember indult a munkába és mint sok pici hangya futkostak össze vissza. Yang is fölébredt , kicsit még visszakúsztam mellé az ágyba . Nem csináltunk igazából semmit mégis van az az érzés amikor a kis pozitív rezgések elérnek hozzád , nagyon boldog lettem , mert tudtam hogy egy egész nap van még ! Egy percét sem akartam szomorkodásra pazarolni ! Nagy nehezen felkeltünk , megmosakodtunk , öltöztünk , majd a recepción mondták hogy egy szinttel lejebb van az étterem ( ami egy 3 négyzetméteres lakásban volt ! elmondom hogy 3 asztal volt egy akkora helyen ahol 1 is nehezen fért volna el , a lakásnak nem volt ablaka sötét volt és kicsit félelmetes ) mellesleg a kaja is nagyon rossz volt így úgy döntöttünk hogy lemegyünk 7-11 ben reggelizünk.
Lipton epres tej ( bucira szerelmes lettem ~~
Family Mart-os kocsi , a facebookos oldalon linkeltem egy tündéri vidót :))
https://www.youtube.com/watch?v=Rn7qamvn1io
Szóval a reggeli :3
Aztán mikor bepusziltuk az összes kajcit , nekivágtunk a nagy útnak ! Gyalog a 101-ig. Kint a páratartalom már az egekbe szökött , így kissé óckodtam egy ekkora sétától de persze azért látni is szerettem volna a várost. Igaz említettem hogy Taipei nem a kedvencem , de akkor is.
Kb 30 perc séta volt , és már azt hittem kipurcanok~~ Yang ide oda kanyarogva manőverezett az utcán a kis GPS-t használva én meg mint egy kis ászka , suhantam árnyékról árnyékra , szívtam magamba a vizet , és igyekeztem nem lemaradni. Aztán jött a jól ismert " Ott vagyunk már ? " . Az utolsó 10 perc már annyira kellemetlen volt hogy úgy éreztem menten megpurcanok. Jött a nyafizás hogy Yaaaaang ~~~ Baabeee ~ haaha ő hősiesen tűrte , húzott , vont , tolt , vitt , ~ Aztán már láttam a célt !
Azért ferdék a képek , mert ahogy Yang vontatott kicsit bedőltem ( egykezes fotó futtában :D)
A borús ég senkit ne tévesszen meg ! + 20000 % pára
Wow~ amikor beértünk az aljához , alig tudtam felnézni a tetejéig !! Hatalmas volt !
Yang előre poroszkált hogy megnézze hol lehet feljutni a tetejére , mert az aljában éttermek , bevásárló központ van , de minket a torony érdekelt és az elképesztő kilátás Taipei-re.
Mikor nagy nehezen megtaláltunk a sok lifttel való átszállás után a helyet ahol a jegyeket meglehet venni , izgatott lettem mert kicsit féltem hogy milyen lesz olyan magasan lenni ~
A belépő igen borsos volt a Taiwani árakhoz képest , úgy 4-5000 Ft ( persze itthoni szemmel ez teljesen normális ) Aztán jött az elmaradhatatlan fotózás , amikor végighaladtunk a kis terelő szalagok között meg kellett állni egy fényképező gép előtt ( mint a vidámparkban a szellemkastélyban ) legalább annyira borzalmas kép lett mint a kísértetházas ~ :D
Mikor túlestünk a protokol ceremónián" be tereltek minket egy liftbe. A kísérő aki a liftben állt mint egy légiutas kísérő mindent elkezdett mutogatni ! Mondom uram isten.. ezek ki fognak lőni minket ! ~~ Mondták hogy a lift annyira gyors lesz fölfele hogyha nem nyelsz folyamatosan elpattanhat a dobhártyád !!! Szent ég , , aztán elsötétül a kabin és a mennyezeten kis fények villantak fel , mint a csillagok ...Mondom kész , ezek tuti kilőnek minket ! Aztán megindult ! Nem is tudom mihez hasonlítani , mintha a gyomrom felliftezett volna a tüdőm helyére :D persze szaporán igyekeztem nyelni , mert éreztem ahogy a fülem teljesen kattog majd bedugul , nagyon megijedtem , de mire észbe kaptam már fönt is voltunk ! Mikor megláttam milyen magasan vagyunk , alig mertem kióvatoskodni magam az üvegablakokig .
A lentről hatalmasnak tűnő házak most mind alattunk voltak ! :3
A hegy túloldalán van MaoKong , emlékeztek a teaházas bejegyzésre ? :) Ott van kép hogy a 101 nek csak a csúcsa látszik mert a hegy kitakarja :)
Anime fesztivál :) erre Yang elment másnap miután hazamentem~ kihagyott a buliból :D
De képet azért küldött , bár akkor már a Guangzhou-i reptéren töltöttem a több mint 9 órás várakozásomat az átszállásra.
Az ablakból kikukkantva az oldal díszítő eleme :D
Panoráma
Az ajándék bolt , persze itt mindent aranyárban mértek így sajnos még egy kulcstartót sem tudtam venni
Aztán bementünk megcsodálni a hatalmas gömböt ami a 101-et egyensúlyozza , Taiwanon nagyon sok a földrengés és a taifun , ezért nagyon speciális épületek vannak. A hatalmas gömb több mint 4 emelet magas , és gondolom ( számban most nem akarok butaságot mondani de nagyon nehéz )
Akkora volt hogy a fényképezőgépen kijelzője nem tudta befogni :D
Yang és a golyó ~
Ez a kis cukiság beszélt , ő one o one , a Taipei 101 hivatalos kabalája , a kis arca is I O I , és a hangja iszonyat aranyos volt , több fajtával is találkoztunk és mindegyik másról ad információt .
Turisták rémálma , te...lefényképezhetetlen .
Ahogy körbejártunk , láttuk hogy mások kimennek 4 emelettel följebbre ahol a nyitott rész van ! Mondom egyszer élünk , menjünk föl ! igazából olyan magas a védőkorlát mintha egy börtön udvarán sétálna az ember alig lát ki , viszont a szél nagyon fújt :)
Aztán mondtuk hogy hát jó , mennyünk vissza. A lifthez lefele hatalmas kígyózó sorok álltak , majdnem 3/4 órát vártunk mire lemehettünk pár szinttel lejjebb ami cseles volt mert ez a drága" ajándékbolt , még drágább , egész emeletes verziója volt ! Csupa csupa luxus cikk. Az út a még lejjebb vivő lifthez itt vezetett át , de megcsodálhattunk egy csodaszép kiállítást , ahol korallokból volt kifaragva minden !
Áh 3 perc alatt csinálok ilyet én is haha :D
Gyöngy pandák O3O
Persze rengeteg ilyen csodaszép szobor volt de mivel a világítás borzalmas volt nem tudtam sokat lefotózni.
Aztán jött a rész ahol bárki vehetett igazgyöngyöt , korall ékszereket , amit helyben csiszoltak 5* os körülménynek között és milliós árak is voltak !
( :D meglepő hogy itt sem vettünk semmit :D)
Aztán mondtuk hogy kéne még valamit csinálni most hogy a 101-et meghódítottuk ~ úgy döntöttünk eszünk valamit , és megyünk tovább a városban.
A következő megálló , egy ( igazából nem emlékszem de egy hivatal volt , irodákkal öltönyös emberekkel ) de üzemelt benne egy kis várostörténeti múzeum :)
Az ebéd
A múzeum tele volt kis makettekkel , nagyon tetszett :)
Makett 101
Apró interaktív kiállítás~ :)) itt elkaptunk egy óvodás csoportot , nagyon aranyosak voltak
és angolul tanultak :))
Már igencsak délután volt , és mikor itt is végeztünk mondtam Yangnak hogy van egy hely amit szeretnék megnézni a híres Chiang Kai Shek Memorial Hall ~metróval igen gyorsan oda is értünk a 101-től csak pár átszállás.
A felhők már igen vészjóslóak voltak , és mikor fölértünk a metróból már esett . A metró úgy 30-50 méterre volt a memorial hall egyik templomszerű ( belül csodaszép színház épülete ) így azt céloztuk meg. A templom szerű építmény nyitott volt oldalt , viszont fedett . Az eső elől , táncot gyakorló iskolások tömegei húzódtak be , nem tudtunk mire készülnek de a téren gyakoroltak , ( több csapat is )
Az eső egyre jobban rákezdte míg végül úgy ömlött , szakadt , zuhogott amilyet még nem éltem !
Fuss Forest :D
Itt még nem volt vészes , de az emberek már szaladtak ( Chiang Kai Shek Memoriall Hall)
És íme "Az eső " és mondá az úr 40 nap és 40 éjjel esni fog ! hát itt másfél óra alatta annyi esett hogy az özönvíz ehhez képest piskóta lehetett :D
Minden elszürkült
Próbáltam lefotózni hogy a tetőről mint egy vízesés ömlött a víz a kép sajnos alig adja vissza de azért látszik
Gondoltuk hamarosan eláll , 2 órán keresztül az árkádsor rabjai lettünk , néztünk bátor kísérleteket a távozásra és csurom vizes érkezőket akik ide menekültek be , és csak vártunk, és vártunk , és vártunk.. de nem hogy nem állt el egyre csak esett.
egy kis kávézóba leültünk , hogy legalább ülni tudjunk , de szerencsétlenségünkre csak jegeskávé volt , és mivel mi is kicsit vizesek voltunk , hát nem esett annyira jól ráadásul a levegő is lehűlt. Yang szemben ült velem aztán át ült mellém én meg bekucorodtam a karjaiba , de mivel nem volt nála pulóver egy idő után mind a ketten vacogtunk.
A jegeskávé~
Nemsokkal később , meghoztuk a döntést.....
Ki kell törnünk ! Fölálltunk és elindultunk az épület metró felőli részéhez . Mivel a tetőről irdatlan mennyiségű víz zuhogott le nem is láttuk mi van mögötte. Olyan volt mint egy vízesés mögött állni ! Hihetetlen volt sosem láttam még hasonlót . Aztán Yang eltette a telefonját én is bezártam a táskámat , egymásra néztünk , majd nekifutottam és kiugrottam a vízfalon keresztül , emlékszem csak rohantam rohantam , haha aztán mikor hátra néztem láttam hogy Yang is fut , majd egyszerűen csak kitört belőlem a nevetés és futottam tovább , hihetetlen emlék , emlékszem Yang is nevetett én meg csak sikongattam mint egy gyerek ~ istenem csodálatos volt. Sosem felejtem el , iszonyat gyorsan futottunk majd beértünk a metró lejáratához , emlékszem Yang lendületből elkapta a karomat és odarántott magához , én meg csak nevettem , úgy éreztem magam mint gyerekkoromban , felhőtlenül boldognak . Yang csak szorított és nevettünk , majd megcsókoltuk egymást ~ Aztán felmértük a keletkezett károkat " :D végignéztünk a másikon és újból elkezdtünk nevetni mert mind a ketten úgy festettünk mint egy egy ázott veréb . A teljesen eláztunk az nem jó kifejezés ez új szintre emelte ezt a fogalmat ! Ami a kellemetlen volt ( mindamellett hogy rettenetesen néztünk ki , hogy haza kellett jutnunk valahogy ami úgy 3/4 órás út , metrózás átszállás stb. Eltudjátok képzelni mennyire haza akartunk érni ! Az utolsó 10 percet megint a szakadó esőben meneteléssel töltöttük. Mikor végre valahára hazaestünk annyira fáradtak voltunk hogy , azonnali forró fürdő után , és csak úgy bezuhantam a jó meleg pihe puha ágyba ~ jól bevackoltam a takaró alá még az orrom sem látszott ki , Yang mondta hogy lemegy vesz valami vacsit , nem kell lemennem, pihenjek csak. * Annyira aranyos volt
Úgy 10 percet lehetett távol , de én elaludtam , mikor fölkeltem bebugyolálva a takaró alá , oda fektetett az ölébe és a hajamat simogatta , mondta hogy már előkészítette a meleg levest és hogy egyem meg mielőtt kihűl. Hah ~ elolvadt a szívem. Aztán mikor megvacsoráztunk , vissza bújtunk a paplan alá , Yang még tv-t nézett és én vissza tettem a fejem az ölébe hogy simizze a hajam, aztán elaludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése